A Népház története
A népház
Minden 1896 karácsonyán kezdődött, amikor az első csille szenet Alsógalla és Bánhida határában a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat felhozta a felszínre. 17 évvel később a bányatársaság a tatabányai szénkészlet kitermeléséből akkora profitra tett szert, hogy a bányatörvény értelmében a bányászok, a bányatelepen élők és dolgozók művelődési és szórakozási igényeinek kielégítésére el kellett kezdenie a Népház építését. Az 1917-ben elkészült épület megnyitásától napjainkig Tatabánya legjelentősebb művelődési és kulturális intézménye.
A második világháborúig számos ismeretterjesztő előadásnak adott helyet az intézmény, és biztosította az öntevékeny művészeti csoportok, színkörök, dalárdák, olvasókörök működését. A nagyvonalúan tervezett és kivitelezett épület 750 fős, forgószínpaddal ellátott nagyterme ingyenes mozinak, valamint színházi előadásoknak adott otthont.
Az államosítás után a Népház továbbra is a város kulturális életének irányítója, centruma maradt. Két alkalommal (1962-64, 1976-79) újították fel illetve építették át; a második rekonstrukció során emeltek új szárnyat az épülethez, amelyben a kamaraszínpad és a zeneterem kapott helyet.
A kilencvenes évek óta a Városi Könyvtár is a házban működik. Jelenleg több mint tíz csoport dolgozik az intézmény falai között. Többek között itt tartja koncertjeit az 1898-ban alakult Tatabányai Szimfonikus Zenekar, itt működik az 1947-től tevékenykedő Bányász Képzőművész Kör, az 1949-ben létrejött Bányász Táncegyüttes és az 1989-ben alakult Népház Show Formációs Táncegyüttes. A színházi életet Tatabányán a vendégelőadások mellett az 1964-ben alakult Bányász Színpad alapozta meg. Az amatőr társulatot alapításától kezdve egészen 1973-ig a hivatásos sportolóként a városba került Éless Béla vezette.
Már 1973-ban felvetődött, hogy a megyeszékhely megérdemelne egy állandó színházat saját társulattal úgy, hogy az amatőr együttest hivatásos vagy félhivatásos rangra emelik. Ehhez azonban először a Népház épületét kellett volna átalakítani, hogy a színpad és a nézőtér alkalmas legyen kifejezetten színházi előadások létrehozására is. Erre 1979-ig, a második rekonstrukcióig kellett várni. A László Tibor vezetésével megalakult Orpheusz Színház már a felújított épületben kezdett játszani. Saját előadásaik mellett – mint például egy Zsámbéki Gábor által rendezett Pinter ősbemutató – rendszeresen hívtak vendégelőadásokat is, többek között a Nemzeti Színházból és a Vígszínházból. 2004-től a Bányász Színpad jogutódjaként megalakult amatőr együttes, az Orfeusz Társulat működik az épületben. Egyik legutóbbi bemutatójuk Spiró György Kvartettje, a Magyar Szín-Játékos Szövetségtől megkapta a legjobb előadásért járó Paál István diplomát.
Az épület harmdik rekonstrukciója 2007-2009 között zajlott. Az építészeti és gépészeti újdonságok lényegesen nagyobb választási lehetőséget kínálnak az épületben dolgozóknak. A színház rendelkezésére áll zsinórpadlás, színpadi süllyedő, külön bejáratú stúdiószínpad, mobil, a színpaddal egy szintbe hozható nézőtér és süllyeszthető zenekari árok. A színpad az átalakítást követően lényegesen közelebb került a közönséghez. A rekonstrukció eredményeképpen a műhelyek az épületen belül kaptak helyet. A színházterem nézőtere – amelyben az építészek az álmennyezetet elhagyva helyreállították a dongaboltívet – 415 fős, zenekari árok használata esetén 356 fős nézőteret lehet kialakítani.
A Jászai Mari Színház
1989. október 1-jén költözött az épületbe az Éless Béla vezette Komárom Megyei Játékszín, amely Népház-Játékszín néven Tatabánya első államilag támogatott, hivatásos színháza lett.
A színház 1994-ben vette fel a közeli Ászáron született tragika, Jászai Mari nevét . Szobra – Szabó György alkotása – a színésznő születésének 150. évfordulóján kapott helyet az előcsarnokban. Idén tehát nemcsak az új épület megnyitását, hanem a hivatásos színház megalakulásának huszadik és a névadás tizenötödik évfordulóját is ünnepeli a város.
Az elmúlt húsz évben közel 1100 színész fordult meg a Jászai Mari Színház színpadán, és közel 130 saját kiállítású előadás premierjét láthatták a tatabányai nézők. A bemutatott szerzők majdnem fele kortárs, közülük Tasnádi István és Kárpáti Péter háziszerzőnek számít. Kárpáti Péternek – aki dramaturgként dolgozik a színházban és Novák Eszter állandó alkotótársa – öt ősbemutatóját tartották az épületben. Novák Eszter – 2003 óta főrendezőként – meghatározó szerepet játszik a színház szellemiségének alakításában.
Az intézmény állandó társulatot ugyan nem tud fenntartani, de az itt dolgozó rendezők (Novák Eszter, Árkosi Árpád, Simon Balázs) hívására a visszatérő művészekből igazi színházi alkotóközösség, Tatabánya virtuális társulata formálódott az elmúlt időszakban.
A színház a harmadik újjáépítés alatt három évadon keresztül előadásainak nagy részét A Közművelődés Háza színháztermében tartotta. Játszottak a Puskin Művelődési Házban, a Tulipános Házban és szabad téren is. A budapesti Thália Színház Régi Stúdiójában három előadást tartottak műsoron.
A színház 2009. szeptember 25-én tartotta ünnepélyes színháznyitó díszelőadását: Bertolt Brecht darabját Kaukázusi krétakör - Tatabánya címmel Novák Eszter állította színpadra.
